A show folytatódik

– Szegény Magyarország! – mondom, s ez átvitt és valós értelmében is szíven üt, nem mintha a sajnálkozással sokra mennénk, de túl sokkal nincs több.A show folytatódik, no és a hallgatás is, mintha Jászberényben kihalt volna a civil kurázsi, a jász büszkeség, mintha az értelmiség némasági fogadalmat tett volna, hogy mindenről beszél, csak a fontos dolgokról nem. Politikamentes övezet? A fenét… >

Valaki mondja meg…

Valaki mondja meg, mit keresek én a Blénessy János utcából, szinte a Zagyva mellől, közel a Hányás hídjához a 2. számú választókerületben? Valaki mondja meg, ha közös a gondom a Bandi barátommal a Bakki József utcában, akkor miért kell két képviselőt megkeresnünk a probléma megoldására? Valaki mondja meg, miért kellett az egységes Érparti részt szétvágni, egészen más problémákkal küzdő városrészekhez csatolni? Valaki mondja meg… >

Viva la Republic!

Szokásához híven - és a biztos bevételről álmodozó művelődésszervezők elképzeléseinek megfelelően - ez évben is ellátogatott Jászberénybe a Republic - és szokásához híven, ismét nagyszerű koncertet adott a zenekar. Aki ott volt, tudja. Aki lemaradt, most Szalai György fotói segítségével elcsíphet egy morzsát az este hangulatából. Katt a képre!

A Szem TV-n elaludni nem lehet…

Ritkán fordul elő az emberrel, hogy bár nem azt kapja, amire számít, mégsem elégedetlen: ez történt meg velem az Érpart Fesztivál második napján. Performanszra siettem szombat este a Kocsán-féle ház hangulatos udvarára, elvégre színházi (vagy legalábbis a színházhoz, kultúrához közel álló) emberek nevéhez kötötték a rendezvényt. >

Horváth Csaba: „Évekig kék-fehér mezben? Miért ne?!”

Bár a bajnokság befejeződött, Jászberény kosárlabdát kedvelő lakossága számára remélhetőleg érdekes lehet ebben az időszakban is a JKSE egyik fontos láncszemével, Horváth Csabával való megismerkedés. Csaba ugyan csak decemberben csatlakozott a kerethez, de azóta sokat tett annak érdekében, hogy szép sikereket érjen el az együttessel. A beszélgetésünkből többek között az is kiderül, mit is gondol a végül harmadik helyezést eredményező idényről. >

Politikai celebshow?

Nahát, nahát! A civil szféra csöndben van – nincs véleménye. Nincs véleménye? Nem hinném. Figyelem a híradásokat – valami „alakúúúúúl” –, ujjonganék, de nem teszem. Nálamnál jobban nem nagyon drukkol senki ennek a kis országnak, hogy végre már élhető, lakható legyen, ne csak szerethető!!! >

Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Nagy volt a kísértés, de mégsem mentem el a Trianon- megemlékezésre. No nem azért, mert szemerkél az eső – az ilyen idő szinte illik a hasonló gyászos alkalmakhoz, adott esetben egy ország elevenen való eltemetéséhez -, hanem mert akárkivel nem gyászol, avagy ünnepel az ember, s mert itthon tartott Ady. Pontosabban „Ladynovits”. Az én druszám hangján megszólaló őrült énekes. Valószínű, nem jártam rosszabbul… >

Jászberény, én így szeretlek – A Salto Mortale zenekar

Hogy mi köt össze egy-egy Motörhead-, Etna-, Tankcsapda- (juj, ez most nem biztos, hogy stimmel; miért is nem hordok magammal fényképezőgépet…) -pólóban ugráló fiatalembert? Gyors választ kérek, ha nincs meg, akkor megmondom: a Salto Mortale zenekar. Azoknak, akik esetleg nem ismernék a bandát: a Salto Mortale – szerény véleményem szerint – Jászberény vitán felül legjobb feldolgozás-zenekara. >

Nagy mellénnyel

A parlamenti választások után csitulni látszik az eufória, a nép döntött, s ez így van jól. Persze háboroghatunk, hogy a szélsőjobb bekerült a parlamentbe, kesereghetünk, hogy a rendszerváltó pártok közül kettőnek nem sikerült megugrani a bejutási küszöböt, de ezek csak érzelmek. >

Az utca hírmodói

"Néhány napja láttam a jbo-n egy szavazást, ami arról faggatta az embereket, hogy mit gondolnak, mikor fognak eltűnni a választási plakátok a helyükről. Nos, természetesen arra szavaztam, hogy majd akkor, amikor az eső lemossa. Ma (05.15., szombat) délelőtt a városban sétálva az alábbi eltüntetett plakátokra lettem figyelmes..." >