Dr. Szekeres Imre országgyűlési képviselő, az MSZP Gazdaságpolitikai Kabinetjének vezetője nemrég városunkban tartott sajtótájékoztatót, melynek mondanivalóját két nagy témakör köré csoportosította. Mivel szerkesztőségünk nem tudott jelen lenni a találkozón, így a képviselő úr munkatársától megkaptuk az ott elhangzottak vázlatos összefoglalóját, melyet az alábbiakban adunk közre.
I. Adóváltozások Magyarországon – 2012
Magyarország nehéz helyzetben van, mert a kormány gazdaságpolitikája megbukott. Nemcsak mi mondjuk ezt, hanem a gazdasági elemzők, az Európai Bizottság, sőt a kormányhoz és a Fideszhez közeli közgazdászprofesszorok, társadalomkutatók is.
Orbán Viktor kormánya másfél év alatt bebizonyította teljes alkalmatlanságát az ország vezetésére:
- Magyarország ma a világ nyolcadik legkockázatosabb országa gazdasági szempontból.
- A forint árfolyama elszakadva a térségi valutáktól folyamatosan gyengül. 2010 áprilisában még 265 forintért adták az eurót, ma több mint 310 forintba kerül;
- Magyarország pénzügyi kockázata a második legnagyobb mértékben nőtt. Az államcsőd elleni biztosítás felára másfél év alatt 170 bázispontról 600 pont fölötti szintre emelkedett.
- Befagyott a magyarországi hitelezés a hibás gazdaságpolitika és az ágazati adók miatt,
- Nem tudjuk felhasználni az uniós pénzeket az alkalmatlan intézményrendszer miatt.
Ez a gazdaságpolitika vezetett oda, hogy másfél év „szabadságharc” után a kormány tárgyalóasztalhoz kényszerült az IMF-fel, a Moody’s befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette le a magyar állampapírokat, és a Standard and Poors is kilátásba helyezte az ország leminősítését.
Mindennek komoly következményei vannak. Mivel a kormány nem tudta beindítani a gazdaság motorját, így ismét az emberektől kell pénzt elvennie. A magyar családokat, vállalkozásokat jövőre kemény adóprés alá helyezi az Orbán-kormány, tovább növelve az elmúlt másfél év terheit.
Nézzük a legfontosabb változásokat:
1. Tovább csökken az emberek fizetése:
• Az adójóváírás megszűnik, vagyis a kis-és közepes keresetűek azon jövedelműk után is 16% adót fizetnek, amelyért korábban 0%-t fizettek. Az adójóváírás kivezetése durván átrendezi a jövedelmi viszonyokat: emeli az átlagosnál kevesebbet keresők adóterheit és ezt odaadja az ennél többet keresőknek. Az inflációt is figyelembe véve jelentős reálkereset csökkenés következik be a teljes gazdaságban
• A béren kívüli juttatásként adható étkezési utalvány értéke - ha azt a munkáltató által működtetett étteremben használják fel - havi 18.000 forintról 12.500 forintra csökken. Minden más esetben csak 5.000 forint lehet.
• A munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik
• Az eva kisvállalkozók széles körének tette egyszerűbbé az adózást és szüntette meg az adminisztrációt úgy, hogy közben anyagilag sem jártak rosszul, de ennek az adó 30%-ról 37%-ra emelésével vége.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forintról 6.390 forintra emelkedik. Ezt a járulékot abban az esetben kell megfizetni – függetlenül a jövedelemtől – amennyiben a magánszemély társas vállalkozónak minősül: azaz a társaság tevékenységében ténylegesen (nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban) közreműködik, illetve a társasági szerződés személyes közreműködési kötelezettséget ír elő a számára.
• Jövőre egy adóban egyesül az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás. A változtatás lényege, hogy az így elvont közteher után az államnak semmilyen kötelezettsége ne keletkezzen – a járulékok esetében elvileg a befizető számon kérhette az államon, hogy az a beszedés céljára fordította-e az összeget
2. Tovább drágulnak az áruk és szolgáltatások
• Az egyik legkritikusabb intézkedés az ÁFA kulcs 27%-ra emelése. Ezzel nemcsak nálunk lesz a legmagasabb az ÁFA az EU-ban, hanem növekszik az infláció, ami az alacsonyabb jövedelműek számára jelent nagyobb terhet.
• Az új adóként bevezetett baleseti adó a kötelező felelősségbiztosítási díjfizetési kötelezettséghez kötődik, vagyis az is fizet, akinek nincs balesete, tekintve. Az adó alanya a gépjármű üzembentartója, alapja pedig a „kgfb” éves díja, mértéke 30%.
• A Chips-adó esetében bővül a termékkör és növekszik az adómérték. A chipsadó összegét az eredeti elképzelés szerint csökkentették volna, ha az előző adóévhez képest az adóalany növeli foglalkoztatottak létszámát (2 millió Ft/többletfoglalkoztatott). Ezt a tervet visszavonták.
• Lehetővé válik, hogy a magánszemélyek kommunális adóját adótárgyanként évi 12.000 forintról 17.000 forintra lehet emelni.
• Kötelezővé lesz a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kamarai regisztrációja, és évi 5.000 forintos fizetési kötelezettséget ír elő számukra a törvény.
• A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékek drasztikusan emelkednek. (pl. munkaügyi perek, házassági bontóperek, jogorvoslati kérelemhez kapcsolódó illetékek, illetve ha a pertárgy értéke nem állapítható meg).
Konklúzió
Mindezt az a Fidesz hajtja végre, amely 2010-ben még azzal a szlogennel kampányolt, hogy „A Fidesz újra beindítja a gazdaság motorját: munkahelyet teremt és adót csökkent”. Orbán Viktor kormánya láthatóan nem készült fel a kormányzásra, és gazdaságpolitikai ámokfutásuk eredményeként jövőre az elmúlt 20 év legnagyobb megszorítása vár a magyar emberekre.
II. Költségvetési javaslatok a Jászság fejlődéséért
A 1994-2010 között számos fejlesztés valósult meg a Jászság területén, amelyhez kormánypárti képviselőként igyekeztem minden segítséget megadni.
Számos eredményt értünk el, de akadt több olyan feladat is, amelyekre az elmúlt években nem sikerült kellő mértékű anyagi támogatást szerezni. Ezért nyújtottam be módosító javaslatokat a költségvetési törvényjavaslathoz.
Szorgalmaztam az eddig elmaradt útfelújítások végrehajtását. Hét útszakasz korszerűsítésének állami támogatását javasoltam, összesen 3,7 milliárd forint értékben:
• a 3227. számú út Jászapáti-Jászkisér közötti szakaszát
• a Jászjákóhalma-Jásztelek közötti utat
• a Jászalsószentgyörgy-Jászladány közötti utat
• a Jászladány-Besenyszög közötti utat
• a jászdózsai bekötőutat
• a Jászboldogházát Jászberénnyel összekötő utat
• a Jászárokszállás-Pusztamonostor közötti út
A Jászságban élő emberek egészségügyi ellátásának biztonsága érdekében javasoltam, hogy a jászberényi Szent Erzsébet Kórház 100 millió forint támogatást kapjon működéséhez, mivel a helyi fideszes törekvések eredményeként ma évente komoly vesztesége van az intézménynek.
A térség kulturális életében játszik kiemelt szerepet a Jászság Népi Együttes, melynek székházfelújítására 30 millió forintot javasoltam.
Az elmúlt években lehetőség nyílt arra, hogy a sportolni vágyó emberek számára ismét egy működőképes műjégpálya álljon rendelkezésre. A megfelelő használathoz elengedhetetlen azonban, hogy a pálya fedett legyen, ezért e célra 100 millió forintot indítványoztam.
E javaslatok nagy részét a térség fideszes politikusai az 2006-2010 között szintén megfogalmazták az Országgyűlésben, sajnos minden szakmai alapot nélkülöző, komolytalan módon. Most, amikor kormányoznak, láthatóan már nem fontosak számukra e beruházások, hiszen felsorolt javaslatokat már tavaly év végén is benyújtottam, és a Fidesz akkor is leszavazta őket. Az idén ismét kísérletet tettem arra, hogy lehetőséget adjak számukra hibáik javítására, de ismét elvetették kezdeményezéseim.
Ez is megerősíti, hogy az ellenzékben művelt felelőtlen ígérgetés mögött semmilyen konkrét terv nem volt, és most is csupán az általunk már elkezdett beruházásokat (ld. mellékúthálózat felújítása uniós pénzekből – ROP-program) folytatják – ha éppen nem állították le azokat is.
Pedig ez a költségvetés sok olyan felesleges kiadást tartalmaz, melyek átcsoportosításával lehet pénzt találni a helyi célokra. Az ország jelenlegi helyzetében pénzpazarlás a Debreceni Labdarúgó Stadion építésére 3,5 milliárd forintot költeni, de érthetetlen az is, miért kell milliárdokat költeni az állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérésére. Ablakon kidobott pénz a Miniszterelnökség által konzultációkra fordítandó 700 millió forint is, hiszen azt eddig is láttuk, hogy ezek a konzultációk csak kirakatakciók voltak, és igazából csupán pártpolitikai célokat szolgáltak, az emberekét semmiképp.