Magyarország elmúlt 22 esztendejének egyik legnagyobb gondja az volt, hogy miként találjuk meg az egyensúlyt a közösségek és a kapitalizmus kiemelt célcsoportja, az egyén, az individuum közötti egyensúlyt. Számos elképzelés született arra; hogy miként újítsuk meg a közösségeket, hogyan leheljünk életet az élesedő piaci versenyben a közösségi kezdeményezésekbe. Egy ilyen tevékenységről szól az a Társadalmi Megújulás Operatív Program által támogatott jászberényi és szolnoki program (Szent István Egyetem Jászberény Kar - Agrár és Falusi Ifjúsági Körök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete), a vidékfejlesztési szociális munka képzés elindításával kapcsolatos projekt.
A térségi megtartó erő
Gyakran feltették a projektgazdáknak a kérdést, hogy mitől más ez a vidéki, perifériára szorult térségek közösségeinek szóló szakirányú továbbképzés, mint a hagyományos szociális munkás program. Erre a dilemmára az a válaszunk, hogy ebben a modellképzésben a közösséget erőforrásként és lehetőségként definiáltuk a képzés moduljai során. A települési közösség megtartóereje, fejlesztési lehetőségei komoly szocializációs és kohéziós hatással bírnak. És egy erős közösségi identitás az egyén esetleges negatív élethelyzetére is komoly hatással lehet
De hogyan is erősíthetjük a közösséget?
Moduljaink többek között a szocializációs terek fejlesztéséről (pl. gazdaságtan, háztartás-gazdaságtan elemek); a vidékfejlesztés alapjairól, módszertanáról, projektépítésről, a környezetről, a fenntarthatóságról, a szociológia és a szociálpolitikai kérdéseinek XXI. századi válaszairól szólnak.
Végzősök, dolgozatok
A 38 végzős állandó lakóhelye lefedi az országot. Záhonytól, Ópályiig; Zalaegerszegtől Füzérig jöttek a jászberényi 97 éves intézménybe. A diplomások közül főként szociálpedagógusok, szociális munkások, tanítók, andragógusok vállalkoztak a képzésre. A dolgozatok témái jól mutatják a képzés témaköreit, a vidéki térségek fontos problémáit: szuburbán szerep a városok árnyékában, gettósodási folyamatok, falusi turizmus, iskola megszüntetés, autizmus, szociális földprogram, tanya, külterületek megújítása.
Képzési tervek, a fenntarthatóság
A képzés folytatásában fontos, hogy a híd szerepet a képzések között is érvényesítsük. Kiegészítjük a belépő diplomát más, a térségi közszolgáltatásokban dolgozóknak (óvodapedagógusok, vidékfejlesztő agrármérnök stb.). Így a képzésünk tudományterületek között is átjárhatóságot fog biztosítani és nemcsak a humán, hanem a műszaki közszolgáltatásokban dolgozók számára is kedvelt terület lehet.
A fenntarthatóságot nemcsak felsőoktatási, hanem felnőttképzési keretben is értelmezzük és tervezzük a projekt eredményeinek kiterjesztését a Kárpát-medence érdeklődő közösségeinek, illetve az Agrária-Apure Egyesület segítségével az Európai Vidékfejlesztő Egyetemek irányába.
Dr. Szarvák Tibor
szociológus, projektmenedzser