Hetek óta azt látom, hogy az Apponyi téren álló zászlórudakon a mi zászlónk félárbócon lóg meglehetősen elhagyatottan, megtépázottan. Mindenféle rossz érzés fogott el a látvány okán.
Először azt gondoltam ez a Berényi - igen, tisztában vagyok vele, hogy a jelzőt kisbetűvel kell írni…- ZÁSZLÓ tud valamit… Bródy János óta nyilvánvaló számunkra a zászlók BÖLCSESSÉGE – „Ha én zászló volnék…” Siccc…
Valószínűleg csak arról van szó,- legalábbis remélem - hogy miután az újjáépített Főtéren van új zászlónk, a „szegény rokonra” kevesebb figyelem jut… Ez sem túl elegáns dolog, de mégis egy fokkal jobb az előbbinél, különösen annak fényében, hogy lépten-nyomon a múltunk dicsőbb korszakainak a fontosságáról lehet hallani.
Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy találtunk egy méltóbb helyet a legfontosabb lobogóinknak, a régi helyén meghagyott „szegény rokon”-nak is illene megadni a tiszteletet, különösképpen, ha éppen a „Jászok Fővárosának” lobogójáról van szó!
Sajnos megint egy hajszál a vasárnapi húslevesben…