[3]Az alapszakasz utolsó mérkőzésére a lényegi kérdés eldőlt, hiszen ennek az eredményétől függetlenül már a Jászberényi RK a negyedik helyen végzett. Ez azt jelenti, hogy a rájátszás első körében az MTK-val mérkőzik. Előtte azonban le kellett tudnia az utolsó meccset, amelyen vendége az Albrecht-MVSC-MVSI csapata volt. A két együttes táblázaton elfoglalt helye alapján nem volt különösebb izgalomra kilátás. Így nem csoda, hogy a korábbiakhoz képest „szűk családi körben” kezdődött a játék.
Ahogy azt várni lehetett a JRK határozottan kezdett, ellenfele pedig igyekezett ellenállást tanúsítani, de nem sok siker kísérete a próbálkozásait. Pillanatok alatt elérte a hazai csapat az első technikai időt, míg a vendégek oldalán csupán három pont volt az eredményjelző táblán (8 : 3). A folytatásra nehéz udvarias kifejezést találni, udvariatlant meg illetlenség, mert a miskolci lányok megtettek mindent tőlük telhetőt, de több pontot már nem tudtak szerezni, így az 25 : 3 –ra végződött. Hazai szempontból csak egy – azonban nem elhanyagolható – említésre méltó dolog volt ebben a jétékrészben, hogy egyetlen pillanatra sem engedtek ki, hanem végig koncentráltan játszott a kezdő hatos.
[3]
A második szettben annyi volt a változás, hogy a hazai oldalon szépen lassan pályára kerültek a cserejátékosok is, míg a miskolciak főként az elején kezdtek életjeleket mutatni. Persze ez az eredményen alig-alig látszott. A vendég oldalon továbbra is szinte megoldhatatlan feladatot jelentett a nyitások megszelídítése, az esetleges ellentámadások pedig rendre elhaltak a berényi sáncon. Amikor valamilyen esetleg meglepő megoldást választottak, azokból születettek a pontjaik, bár a hazaiak nem ismertek elveszett labdát ebben a játékrészben sem. Az eredmény így egy picit hízelgőbb lett - 25 : 9 - az Albrecht-MVSC-MVSI számára.
[3]
A harmadik szett sem hozott változást sem a játékban, sem pedig az eredmény alakulásában. A vége 25 : 7 lett a Jászberényi RK javára.
A címben található kifejezést a sakkból kölcsönöztem, ahol van egy versenyforma, ahol egy mérkőzés legfeljebb 60 percig tarthat. Ezt nevezik rapid partinak. Ezen az estén – bár nem mértem stopperrel – ez a mérkőzés belefért ebbe az időhatárba, „köszönhetően” a két csapat közötti különbségnek. Minden elismerésem a miskolci csapaté, hogy nagyon szerény lehetőségeik mellett sem adják fel, pedig már önmagában azt is nehéz lehet elviselni, hogy még szettet is alig nyertek ebben az idényben, ennek ellenére igyekeztek legjobb tudásukkal küzdeni. Mindemellett azért nem hagyhatom szó nélkül, hogy nem túl szívderítő, hogy az ő játéktudásuk ma elegendő a magyar első osztályban való szerepléshez. Még egyszer hangsúlyozom ez nem az ő munkájuknak a lenézése, csak elgondolkoztató, nagyon az… sőt szomorú főleg annak ismeretében, hogy a női válogatott egy régen látott remek idényt tudhat maga mögött.
[3]
Jászberényi Röplabda Klub – Albrecht-MVSC-MVSI: 3:0 (3, 9, 7).
Deme Gábor (JRK): „Ennek a mérkőzésnek az volt a lényege, hogy nyerjünk. Háromhetes ciklusban készülünk, ez is egy állomása volt a felkészülésünknek. A következő edzéseken oda kell majd tennünk magunkat és gőzerővel készülünk a szombati mérkőzésre. Fontos volt, hogy ezen a mérkőzésen azok is lehetőséget kaptak, akik eddig kevesebbet játszottak. Abból lehetett látni, hogy komolyan vették a lányok ezt a meccset, hogy minden labdáért elmentek és visszahozták bravúrosan, nem adtak ingyen pontot az ellenfélnek.”
Kerekes Attila (Miskolc): „Voltak olyan játékelemek, amikor meg kellett volna oldani egy-egy szituációt, mi viszont rengeteg buta megoldást választottunk. Egyértelműen sokkal jobb csapat a Jászberény, nem nagyon tudtunk mit kezdeni ellene. Fogadásból kellett volna több pontot szereznünk, erre sok lehetőségünk is volt – sajnos -, de nem tudtunk kellőképpen élni ezekkel. Nem lesz könnyű, de nem fogjuk feladni, amíg van esélyünk, megpróbáljuk kihozni magunkból a legjobbat.”
Forrás: Budai Levente - Jászberényi RK
A rövid mérkőzésről ehhez illően egy rövid képriport… Kattintás a fotókra.