Napi kul-túra

Február 1. - a Civilek Napja Magyarországon

Az 1994-ben alakult Civil Parlament Magyarországon 1997-ben, február 1-jét jelölte meg a Civilek Napjának, amit 1998-ban tartottak meg először. A civilek napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a civil szervezetek működésének szükségességére, valamint arra, hogy ha nem működnek kellő számban civil szerveztek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul.

Január 27. – A holokauszt áldozatinak nemzetközi emléknapja

1945 –ben ezen a napon érték el az első ukrán front katonái az auschwitzi haláltábort. 1942–45 között majd 2 millió ember pusztult el a legnagyobb náci haláltáborban. Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Január 22. – a Magyar Kultúra Napja

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak.

Január 10. - 1858-ban ezen a napon született Törley József pezsgőgyáros

A grazi kereskedelmi akadémián tanult, Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát.A kedvező fogadtatás után Törley József önállósította magát, és Reimsben gyárat alapított. 1880-ban jutott el Promontorra (ma Budafok), s felfedezte, hogy a hely a pezsgőgyártásra alkalmas adottságokkal rendelkezik. Törley szőlőt, házhelyet és présházat vásárolt s 1882-ben ide telepítette reimsi gyárát. A gyár folyamatosan fejlődött. >

November 1. - Mindenszentek napja

Mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére. A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják. >

Október 16. - A kenyér világnapja

A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

Augusztus 1 - 65 éve, 1946-ban ezen a napon vezették be Magyarország jelenleg is hivatalos fizetőeszközét, a forintot

A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, kilenc évvel később pedig az egy- és kétforintos érméktől is elbúcsúzhattunk (a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni). >

Június 29. – 1879-ben ezen a napon született Móricz Zsigmond magyar író, újságíró, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.

Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított, majd vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse. A család embertelen nyomorba került. Apja napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.Móricz az érettségi után Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. 1903-ban Mikszáth Kálmán vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. >

Június 3. - 1980-ban ezen a napon tért vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén Farkas Bertalan az első magyar űrhajós

A Kilián Györgyről elnevezett Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 1969 között végezte el Szolnokon, majd a 1970-től 1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972-től 1978-ig, mint a magyar légierő tisztje a pápai repülőtéren szolgált, ahol 1976-tól első osztályú vadászrepülő lett.1978-ban pedig, önként jelentkezett űrhajósnak. Űrhajós kiképzését 1978-ban kezdte meg.Valerij Kubaszovval 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. >

Május 12. - Az ápolónők nemzetközi napja. 1820-ban e napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki az 1853–1856-os krími háborúban végzett munkájával szerzett hírnevet.

Florence Nightingale (Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1820. május 12. – London, 1910. augusztus 13.) A modern nővérképzés úttörő alakja, a viktoriánus korban a női választójogért harcoló polgári mozgalom jeles képviselője volt. 1844-ben titokban részt vett egy három hónapos nővérképző tanfolyamon a salisburyi gondozóházban. Bár felháborodott szülei megtiltották számára a kórházak látogatását, Florence az elkövetkező éveket közegészségügyi tanulmányok olvasásával töltötte. 1851-ben Kaiserswerthbe három hónapon keresztül a diakonisszák mellett dolgozva kitanulta az ápolónői mesterséget. 1854-ben Sidney Herbert külügyminiszter közbenjárására harmincnyolc ápolónőt rendeltek felügyelete alá, akikkel november 4-étől a törökországi Üsküdarban felállított Selimiye hadi kórházban ápolta a krími háború (1853–1856) brit sebesültjeit. Nightingale-t sokkolták a hadszíntér közelében található ideiglenes kórház nyomorúságos körülményei, a télen is fűtetlen, piszkos kórtermek, a szegényes élelmezés, a gyógyszerellátás akadozása. Miután Nightingale átvette a nővéri ügyelet vezetését, a megfelelő higiénés körülmények megteremtésén és az ellátás színvonalának emelésén fáradozott. Munkája eredményeképpen néhány hónap leforgása alatt a kórházba került sebesültek korábban 42%-osra rúgó halálozási arányszáma 2,2%-ra csökkent. >

Március 20.- 1953-ban ezen a napon született Jászárokszálláson Csányi Sándor bankár, üzletember.

A rendszerváltás előtt a Pénzügyminisztérium munkatársa volt, majd a bankszektorban helyezkedett el. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Magyarország egyik leggazdagabb emberének számít. Édesapja Csányi József, a jászárokszállási tsz mezőőre, édesanyja Ballagó Amália, a háziipari szövetkezetben fonalhajtója Volt. Két fiútestvére van. Szülei méhészkedéssel és háztáji cukorrépa-termesztéssel foglalkoztak. Csányi nős, öt gyermek édesapja. >

Március 7. - 1957-ben ezen a napon tartották a Magyar Népköztársaság első lottóhúzását

A mai modern lottó 1957. január 17-én született meg, amikor a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó szervezésével. Az első húzást azonban csak 1957. március 7-én tartották. A szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatért kapnak nyereményt, a befolyt összeg 40%-a a költségvetésé, 60%-a pedig a nyereményalapba kerül. A nyeremény összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. >

Tartalom átvétel