Jászberény története

A város keletkezésének története sajnos a múlt homályába vész. A határában talált népvándorlás kori leletek azt bizonyítják, hogy mindig kívánatos hely volt a megtelepülésre.
A hagyomány szerint Attila hun király is Jászberény mellett, a mostani Kerekudvar pusztán, a Hajtától északra táborozott. A néphit azt tartja, hogy itt temették el, a Zagyva folyó medrébe. E monda megerősítésére azonban semmi bizonyítékot sem lehet felmutatni.
Valószínű, hogy már az Árpádház korában létesített és fontos fekvésű telep a tatárjárás alkalmával elpusztult, majd a jászok letelepítése után újjáalakult. Római katolikus egyháza 1332-ben már állt. A város nevét 1357-ben említette először írás, Beren alakban, ami valószínűleg honfoglalás kori törzsi vagy kabar név. Zsigmond király 1407 évi kiváltságlevelében Belénszállásnak, az 1412 éviben pedig Jász-Bewolenszállásának írják a várost.
A város belterületén telepedtek le s építették fel kolostorukat a szentferencrendi szerzetesek, akik nagy érdemeket szereztek a pogány jászok megtérítése körül.
A török uralom idején vált Jászberény a Jász-Kun-Hármas Kerület közigazgatási központjává, 1565-67 között a törökök palánkvárat építettek a városban, ami a szultán magánkincstári birtokai közé tartozott.

A török-kori palánkvár

Valamikor az 1620-as években leégett a palánkvár, de a török már nem építette újjá és katonai parancsnokságát is feladta. A török időkben elpusztult a Négyszállás nevű jász falu is, aminek területe ma Jászberényhez tartozik. Régészeti feltárása során feltárták az egykori középkori templom alapjait, körülötte több mint 400 sírt, lakóházakat és gazdasági épületeket.
A XVII. század kilencvenes éveiben a város hosszantartó török uralom alól szabadult fel. 1694-ben a ferencrendi szerzetesek visszatelepültek Jászberénybe és 1698-ban régi templomukat, 1730-ban pedig kolostorukat is újra felépítették.
1699-ben a német lovagrendnek történt eladás előtt összeírták a Jászkun kerületeket, ez az összeírás jellemző fényt vet a török hódoltsági korszak okozta szörnyű pusztulásra. Ebben az időszakban a Jászság összlakossága nem haladta meg a 6000 lelket, ezek közül is 2256-an Jászberényben éltek. Miután 1702-ben zálogba kapta a jász területeket, a Német Lovagrend is itt hozta létre központját. Jászberény igazi virágkora a földek visszaváltása, azaz a redemptio után köszöntött be.
Innen irányították a kerületek közigazgatását s itt tartották meg a nyilvános közgyűléseket, törvényszékeket és választásokat. Itt emelkedett a három kerület székháza. A város kórháza még a XVIII. században alakult.

Jász huszár

A Dósa Pál nádori alkapitány által Jászapátiban alapított kisgimnáziumot 1780-ban az alapító Jászberénybe helyezte át; ezen a hálás talajon aztán az intézmény szépen felvirágzott.
Jászberény ekkor élénk és virágzó mezőváros, de fejlődését megakasztotta, hogy a város ellenzése miatt a tervezett Pest-debreceni vasúti fővonalat Jászberény elkerülésével Szolnokon át építették meg.
A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II.és III. hadteste, és innen indították a dicsőséges tavaszi hadjáratot.

1876-ban létrejött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Ez új alakulatba olvadt bele a Jászság is s ezzel Jászberény jelentőségének oroszlánrészét elvesztette. A jászberényiek és a jászok hosszú ideig harcoltak azért, hogy Jászberény legyen az új vármegye székhelye, ám 1884-ben Jászberény törvényszékét is elvesztette. 1881-től több mint egy félszázadon át gróf Apponyi Albert képviselte a híres jász várost a parlamentben. A nagy államférfi neve egészen összeforrt Jászberénnyel, melynek törekvéseit mindig hűen képviselte.

Lehel vezérA katolikus Jászságra a XVIII. században épült barokk templomok, határbeli feszületek, kőszobrok, kálváriák jellemzőek, noha a népi építkezésekre, a tárgyi kultúrára a barokk nem volt számottevő hatással.
Jászberény, a megye műemlékekben leggazdagabb városa. Gazdag történelmi eseményekben, műemlékekben, köztéri szobrokban és népművészeti alkotásokban. A régmúlt emlékeibe az 1874-ben alapított Jász Múzeum ad betekintést, amely egyike az ország legrégebbi múzeumainak. Itt őrzik a város szimbólumát, egyik becses nemzeti ereklyénket, Lehel kürtjét.

A Jászberényi kistérséghez, ami gyakorlatilag a Jászság tájegységnek felel meg, 18 település tartozik.

• A történelmi Jászság 1876-os megszűnésekor 11 települést foglalt magában:

o Jászalsószentgyörgy
o Jászapáti
o Jászárokszállás
o Jászberény
o Jászdózsa
o Jászfelsőszentgyörgy
o Jászfényszaru
o Jászjákóhalma
o Jászkisér
o Jászladány
o Jásztelek

A történelmi Jászsághoz tartozott pusztákból 1876 óta további 4 település alakult:

o Jászágó
o Jászboldogháza
o Jászivány
o Jászszentandrás

A szabad jászok címere

A történelmi Jászságnak nem voltak ugyan részei, de annak területébe ékelődött további 3 település, melyeket földrajzi és néprajzi értelemben hozzá tartozónak tekintenek:

o Alattyán

o Jánoshida

o Pusztamonostor

A Jászság területén kívül is található néhány település, melyek nevükben őrzik jász eredetüket, jászokkal való kapcsolatukat.

Ilyenek a Pest megyében található Pilisjászfalu és Jászkarajenő, valamint a Romániához tartozó, a moldvai határ közelében lévő Jászvásár (Iasi).

Jászberény testvérvárosai:

Yazd, Irán
Vechta, Németország
Sedalia, USA
Conselve, Olaszország
Técső, Ukrajna
Sucha Beskidzka, Lengyelország